03.rész
Sziasztok, itt is az a bizonyos rész amikor a mi kicsinyeink belekerülnek a sztoriba. Jó olvasást és amint tudom hozom a kövi részt ! :)
A telefonom ébresztője zavarta meg édes álmom. Egy pillanatig azt se tudtam, hogy hol vagyok , majd minden egyszerre jutott a tudatomig. Gyorsan kiugrottam az ágyból és rohantam a fürdőbe. Fogmosás közben vázoltam, hogy kábé mit kell ma csinálnom. Először is anyu már korán elment dolgozni ezért van annyi időm ,hogy titokba elmehessek edzeni az esti meccsre. Azután elmegyek bevásárolni mert anyu a lelkemre kötötte az este . Utána megyek megcsinálom a hajam a sminkem és kész is leszek a bulira. A meccsig ott leszek majd rohanva jövünk a meccsre , ahol lenyomok mindenkit és komolyabban folytathatom a boxolást. Majd hazajövünk anyunak nem mondunk semmit a meccsről és mehetek aludni. Ha ezt így fogom véghezvinni akkor nem lesz semmi probléma. Remélem.
A lányokkal gyalog indúltunk az edzőteremhez , hisz szép idő volt és nem siettünk sehova. Szokásuk szerint leültek a lelátóra majd onnan figyeltek engem. Már vagy egy órája edzek mikor rezegni kezd a telefonom.
-Igen ? -kérdeztem picit szuszogva
-Szia kicsim, képzeld hamarab befejeztem mindent ezért be is vásároltam-mondta anyu,mire próbáltam abbahagyni a szuszogást-ezért azon gondolkodtam , hogy tarthatnánk egy anya-lánya délutánt , ha már ugyis othon kuksolsz-nevetett bele a telefonba
Egy pillanatra nem kaptam levegőt ezért gondolom anyu a hallgatásom igennek vette.
-Akkor 10 perc múlva othon leszek és indúlhatunk is oké ?-mondta határozottan.
-Oké-nyögtem ki végre valamit majd bontotta is a vonalat.
Ilyedten néztem a lányokra akik kérdő tekintettel néztek engem.
-Futás-mondtam mire gyorsan felkaptam a cuccaim-anyám 10 perc múlva othon lesz azzal a tudattal, hogy othon vagyok és nem az edzőterembe ahonnan ugye kitiltott.
Lélekszakadva futottunk , kikerülve mindenkit és mindent. A lányok picit lemaradtak ezért hátranéztem, hogy mi történt ami persze hiba volt mert közbe futottam így szerencsésen nekimentem valakinek. Nagy nyekkenéssel értem földet, ahogy a melletem lévő is.
-Bocsánat, nagyon saj....-kezdtem a sajnálkozást amikor is belémnyilalt a felismerés és a döbbenet.
-Hana ?-döbbent le a melletem lévő fiú
-Niall ?-mondtam még mindíg sokkolva , de csak ennyire volt időm, mert a lányok felrángattak majd húztak tovább eszembe jutattva, hogy miért is sietünk. Még vissza pillantottam régi barátomra ki a járdán hasalt engem nézve. Elhúzva a szám jelezve sajnálatomat, majd futottam tovább. Mikor már az utcánkba értünk láttam ahogy anyu épp kiszáll a kocsiból majd elindúl a házfelé.Rögtön a hátsókert felé indúltunk. Felmásztunk az ablakom előtti nagy fára és épp hogy beestünk az ablakon mikor benyitott anyu.
-Sziasztok, kértek egy kis nasit ?-kérdi, mit sem sejtve , hogy pár pillanatja , hogy a szobában vagyunk.
-Köszönjük , de nekünk már mennünk kell-mondta Jeni majd Vendivel eggyütt kimentek a szobából. Anyu rám nézett majd egy kicsit fúrcsára sikeredet kacsintással közölte, hogy tíz perc múlva indulunk a kozmetikushoz majd a fodrászhoz és a manikűröshöz. Furcsáltam ezt a hírtelen törődést. Felkaptam a telefonomat és lementem a konyhába ahol segítettem anyunak elpakolni majd elindúltunk a nagy anya-lánya délutánunkra.Egész idő alatt gondolkodtam, és próbáltam magyarázatott lelni anyu gondoskodására míg végül hazafele kibögte.
-Képzeld-kezdet bele vidáman mégis idegesen- A munkatársaim bulit szerveznek az este és arra gondoltam, hogy elmehetnék- aha szóval ezért volt ez az egész !
-Ez jó ötlet-próbáltam lelkesedni.
-Komolyan ?-kérdezte-Elleszel ithon egyedül ?
Majdnem felröhögtem. Mindig egyedül hagyott most meg hírtelen félt?
-Persze-mondtam végül
Erre csak bólintott majd leparkolt a házunk előtt. Felszaladtam a lépcsőn és nekiálltam a készülődésnek. Hat órára kész is voltam. Előkotortam a sporttáskámat majd beledobáltam a sportruhám és sportcipőm. Kidobtam az ablakon a táskát így anyu nem fogja fúrcsálni, hogy buliba sporttáskával megyek. Lementem a nappaliba ahol anyu épp huzakodott. Vörös ruha volt rajta a haja hullámosan omlott a válára és egy eléggé magas magassarkú volt a lábán amit gőzöm sincs hogy honnan van. Elköszönt majd ott is hagyott engem. Szép! Durcásan zártam be az ajtót és a sporttárskám felvéve átmentem a szomszédba ahol a lányok is készen voltak. Beszálltunk a kocsiba és indúltunk is.
-Anyukád ? -kérdi Jeni mert észrevette, hogy nincs ott a kocsija.
-Elment bulizni engem ithagyva kb. egész estére.-mondtam nemtörődöm hangon
-Akkor több fiúval is lefeküdhetsz legalább !-nevetett Vendi
-Neked mindíg csak ezen jár az agyad ?-kérdeztem vigyorogva
-Nagyjából-nevetett fel mire mi belőlünk is kitört a nevetés.
Mikor megláttam a klubbot kicsit elbizonytalanodtam, de megmakacsoltam magam és mosolyogva száltam ki a kocsiból.
A klubb olyan volt mint a többi, vagyis annyiba különbözik, hogy ez egy kicsit puccosabb volt. Vendi mondott valamit az őrnek és egy eléggé nagy összeget nyomot a markába mire az csak ránkmosolygott és beengedet minket. Bent óriási tömeg volt, egy ideig még eggyütt voltunk, de későb hiába forogtam nem leltem a lányokat. Egy pillanatra mintha Jeni láttam volna ezért elindúltam arrafelé hátha meglelem. Ekkor valaki elkapta a csuklómat és magához rántott, kis hijján rá estem.
-Szia cica -mondta egy szőke srác aki már nem volt szomjas- miért vagy egyedül egy ilyen nagy diszkóban?-vigyorgot rám és mégközelebb húzott magához.
-Engedj el !-szóltam rá, de ő még mindíg szorosan fogta a csuklómat.
-Ohó, Dave ki az új barátnőd -kérdi egy másik fiú aki most jött oda.
-Most találkoztunk, de úgy érzem jobban meg szeretne ismerni engem-vigyorgot Dave sejtelmesen,mire én mégjobban kapálóztam és segítségkérően néztem a másik fiúra.
-Segítsek valamiben ?-kérdezte, mire rájöttem, hogy ő bizony nem fog segíteni nekem.
-Nem, kösz James, de elbirok vele egyedül is.-vigyorgott Dave, majd rámkacsintott. Elkezdett húzni, mire én sikítani akartam, de lefogta a szám.
-Ezt majd később cicus- sutogta a fülembe.
Már sírtam és a csuklóm is elzsibbadt. Egy ajtó felé mentünk, mikor valaki elkapta a karját és megfordította Davet.
A fiú magas volt, barna göndör haja és gyönyörű zöld szemei voltak. A szemei szikrákat szórtak és Dave is engedett a szorításból.
-Harry-éreztem a félelmet a hangjából-mizu haver ?
A magas göndör, akit mint megtudtam Harrynek hívják idegesen és lesajnálóan rázta a fejét.
-Dave, ezt már megbeszéltük.-pillantott rám, majd újra Davere- Enged el !
-De Harry, csak még egyszer ! -könyörgött Dave mire Harry behuzott neki, szinte én hallottam az orra reccsenését. Dave elengedte a karom mire gyorsan félre álltam.
-Baszki Harry-nyögte és az orrát fogta mert ömlött belőle a vér.
-Ez nem játék !-mondta Harry majd rám nézett- Jól vagy ?
Bólintottam és a csuklóimra néztem amin csúnya foltok ékesedtek. Ő is azt nézte és elhúzta a száját.
-Egy ideig ott marad a nyoma.-álapította meg majd újra rám nézett. Tekintetünk találkozot mire muszály volt lesütnöm a szemem.-Gyere meghívlak egy italra.
Beleegyeztem. Gyengéden megfogta a derekam majd odavezettet a bárpulthoz. Egy koktélt kértem mivel nem erősségem a részegség.
-Köszi - mondtam- mindenért.
-Semmiség volt, hülye gyerek az a Dave.-mondta komoran , mire muszáj volt egy mosolyt eresztenem- Egyébként, hogyan kerültél ide, egyedül,erre az eldugott, veszéjes helyre ?
Rám vigyorgott, ami miatt a szivem gyorsabban kezdett dobogni.
-A barátnőimmel jöttem ide , de őket elveszítettem.-mondtam a koktélomat piszkálva, majd rájöttem , hogy ez a mondat mennyire hülyén hangzott így gyorsan javítottam magamon- Vagyis, elkeveredtek , de nem baj majd összefutunk.
Na ezzel csak rontottam gondoltam magamban majd félve felpillantottam. Visszafolytotta a nevetést.
-Amúgy nem is mondtad a neved titokzatos megmentőm !-mosolyogtam rá.
Össze húzta a szemöldökét. Majd végigmért.
-Nem idevalósi vagy ugye ?-kérdezte most már mosolyogva.
-Hát, tegnap költöztem véglegesen ide.-mondtam, bár fogalmam sincs honnan vette.
-Harry.-nyújtotta a kezét.
-Hanna.-fogtam meg a kezét.
Amikor egymáshoz ért a kezünk , mint egy áramütés csapot volna meg. Ha rajtam múlt volna soha sem engedtem volna el. De nem rajtam múlt és ezért elengedtük. Ekkor Jeni lépett oda hozzám majd kicsit idegbetegen a karomhoz nyúlt.
-Te tudod mennyi az idő ?-kérdezte majd választ se várva mondta tovább-Mindjárt tizen egy !
És ekkor ugrott be , majd úgy arcon csapott a tudat hogy pár perc múlva mérkőzésem lesz. Ilyedten néztem Jenire aki már ráncigatott lefele a székről. Majd még egy kéz fonódott a karomra, de ez a kéz sokkal gyengédeb volt. Harry kérdőn nézett rám választ várva erre az őrültségre.
-Sajnálom , de mennem kell.-mondam neki majd elindúltam Jeni után, de beszorúlt a cipőm sarka. Gyorsan kiléptem belőle majd a másikat a kezembe kapva futni kezdtünk. Beugrottam a kocsi hátsó ülésére , Jeni az anyós ülésre, Vendi pedig gázt adott és jóval a megengedett sebesség fölött elindúlt a stadion felé. Út közben gyorsan átöltöztem majd épp hogy bekötöttem a cipőfűzöm megérkeztünk. Kiugrottam a kocsiból majd rohantam befele. Bob már ott toporgott idegesen majd ahogy meglátott kicsit megkönnyebűlten , de idegesen nézett rám. Pont én jöttem. Felugrottam a pályára majd neki kezdtem a mecsnek. Az ellenfelem egy nagydarabb , ronda nő volt , teli izmokkal. Eléggé ilyesztő hatást alkothatott , hogy egy ilyen nagydarab lány és egy vézna kislány. De sikerült ! Hazafele már egy dijjal a kezemben egymás szavába vágva hadartunk a lányokkal. Annyira örültek nekem. Mikor leparkoltunk a házunk előt észre vettem , hogy anya kocsija még nincs itt . Elköszöntem a lányoktol majd kiszáltam az autóbol. Rossz volt a sötét és kihalt házba bemenni. De már nem első alkalom.Fáradtan mentem fel a szobámba és ruhástúl bedöltem az ágyba. Pár perc se kellet már aludtam is. Álmomban pedig zöld szempár és göndör haj tünt fel folyton.
