Reklám

Szijjjasztok !!!!! :D Nem, nem tértem vissza csak reklámozni jöttem (bár nem tudom kinek). De ugye mondtam, hogy indítok egy másik blogot (Larry !!!!) és ott 12. Rész van kész, 9 feliratkozom és kb. 4000 oldalmegjelenítés ami sokkal több mint ami itt volt. Szóval nem bántam meg. Aki kíváncsi rá annak itt a link.    
http://addictedtoyoularrystylinson.blogspot.com
Köszi hogy velem voltatok.
Mag Megy

Aloha ! Remélem nektek jobban telik a nyaratgok. FONTOS KÖZLEMÉNY !!! Ma gondolkodtam és letörlöm a blogot, bár úgy se olvasta senki.  A blogolást nem hagyom abba hanem nekikezdek ( ha minden igaz már holnap kirakom a prolológust) egy új blognak ami Larry Stylinsonról fog szólni. Good by !

07.rész

Boldog nyarat ! Remélem mindenkinek elkezdődött a szünidő. Hoztam is a részt, bár szerintem kicsit lapos, de fontos egy rész. Jó olvasást !

Zuhizás után  összefutottam egy ismeretlen lányba. Hosszú sötétbarna haj, karcsú és csinos volt. Meghökkenve vett észre, majd egy mű mosollyal kezét nyújtotta.

-Danielle Peazer -mondta ridegen- Te meg Harry új barátnője?

-Nem vagyok Harry barátnője! –mondtam kicsit megilletődve, hogy rögtön ezt gondolta. Vajon Harry hány barátnője aludt itt?

-Ó akkor csak egy éjszakás kalandja? –kérdezte mire teljesen elkámpicsorodtam. Harry ilyen nő faló?

-Nem, én Niall egyik régi barátja vagyok. –mondtam lelombozódva, Harryt teljesen másnak gondoltam.
-Ó –mondta most már igazi mosollyal- Az más !
Az arcomra erőltettem egy halovány mosolyt majd  Daniellel lementem a konyhába a többiekhez. Harry ahogy meglátott mosoly jelent meg az arcán mire én elkaptam a tekintetem.
-Még egyszer köszi srácok, hogy itt aludhattam. –mondtam miután befejeztük a reggelit.
-Még egyszer bocsi, hogy elraboltunk –mondta Louis mire mindenki szúrós szemmel nézett rá- Kárpótlásul hazaviszlek.
-Oké az jól jönne –mosolyogtam rá majd elbúcsúztam a többiektől.
Elmondtam Louisnak a címet és máris kikanyarodtunk az utcára. Csak most figyeltem meg, hogy hol is vagyok valójában. London leggazdagabb részében vagyunk, ezt onnan tudom, hogy nem messze lakik Vendi aki szintén a gazdagok közé sorolhatja magát.
-Magyarországon sok rajongónk van ? –kérdezte Louis kizökkentve engem a nézelődésből.
-Igen, vannak jó néhányan. –mondtam
Louis elvigyorodott, mire én játékosan vállon boxoltam.
-Ne telj el magadtól! –mondtam nevetve
-Nem is! De ha ilyen csinos magyar lányok vannak mint te akkor el kéne látogatnunk oda –mondta mire pirulva elkaptam a tekintetem.
-Ó –nyökögtem mivel teljesen zavarba hozott- Hát köszi.
Beharaptam az alsó ajkam, mindig ez van amikor zavarban vagyok. A pár perces csend nekem órás hosszú kínszenvedés volt.
-A pasid nem haragszik, hogy öt ilyen szexi pasival töltötted az estét? –kérdezte mire még jobban elpirultam, remélem nem hasonlítok most egy céklához.
-El ne szállj popsztár! –mondtam majd rám nézett- És amúgy nincs pasim.
-Ó –mondta Louis csodálkozva- Tényleg?
-Aham –mondtam és mire még kínosabbá vált volna a beszélgetés megérkeztünk.
-Szép ház! –mondta Louis illedelmesen
-Utálom! -mondtam halvány mosollyal és Louisra néztem aki elhúzta a száját az égésén.
-Jah, tényleg otromba –mondta rögtön megváltoztatva a véleményét. Nagyon nehezen fogtam vissza a kitörni készülő nevetésemet- a festék lekopott, az ablakok régik…- sorolta és én eddig bírtam, vagy 5 percig csak nevettem mire sikerült kinyögnöm, hogy nem a kinézetével van bajom. Erre Louis is elnevette magát.
-Tudod, ez a ház a nagynénémé volt aki ki nem állhattam azért utáltam, most meg hiába a miénk, de folyton üres, anya folyton dolgozik vagy üzleti úton van és így mindig üres és rideg a ház, nem nagyon érdemli meg az otthon nevet.
Louis egyetértően bólintott majd megszorította a válam. Rámosolyogtam, majd megköszöntem a fuvart és kiszálltam a kocsiból. Megvártam amíg elmegy és csak utána mentem be a házba.
Épp hogy átöltöztem megrezzent a telefonom. Jeni írta, hogy valami fontosat akar mondani és hogy siessek hozzá. Gyorsan átszaladtam a szembe házba és kopogás nélkül benyitottam. Gyorsan elindúltam Jeni szobája felé. Útközbe kikerültem egy pár nagy kartondobozt amikbe cuccok voltak pakilva, de ezt figyelmen kívül hagytam. Jeni és Vendi az ágyon ültek és a leptopot bújták. Amint észrevettek széles vigyor terült szét az arcukon.
-Mi történt ? -kérdeztem
-Képzeld-kezdett bele Jeni izgatottan- Visszaköltözünk Párizsba. De te és Vendi is jöhettek mert kaptam egy lakást ahol eggyütt lakhatnánk. Ugyis itthon anyud sosincs itthon és mindig velünk vagy, majd az ünnepekre hazajösztök, meg Párizsban vannak klasz sulik is amibe könnyű bejutni.
Ezután a bejelentés után sok minden végigment a fejemben. Először elképzeltem, hogy a lányokkal Párizsban szórakozunk, tanulunk, élünk. Azután bevillan anya arca. Hisz miatta jöttem ide Londonba, bár folyton itt hagy és úgyse hiányoznék neki. Majd Niall, akivel annyi év után most találkoztam és...... Louis meg Harry. Nem tudommegtenni.
-Sajnálom lányok, de anyát nem akarott hagyni és Londont se. -reméltem ennyi elég lesz nekik -De ti menjetek !
-Biztos? -kérdezte Vendi- Maradhatok.
-Nem! -mondtam határozottan- Te Jenivel mész Párizsba és kész, nincs vita.
Szomorúan elmosolyodtak majd összeölelkeztünk.
-Mikor indúltok? -kérdeztem
-Holnap délután. -válaszolta Jeni
-Addig még van egy egész napunk! -pattantam fel és felhúztam a két lányt is az ágyról.
-Mit csináljunk? -kérdezte Vendi
-Ami spontán jön -kacsintottam a lányokra és elindúltam kifele.
Elöször csak járkáltunk a városban, majd találkoztunk egy phantomimessel akivel jól elszórakoztunk, utána fagyiztunk, hülyéskedtünk a boltokban, kajáltunk és csak önmagunkat adtuk. Útközbe Vendi majdnem felszedett egy olasz túristát, de nem volt annyi időnk így elhúztuk onnan. Az estét nálam töltötték és hajnali 3-ig fent voltunk.
Másnap 11-kor keltünk. A lányok hazamentek pakolni én meg itt maradtam egyedül a nagy házban. Egy tányér zabpehelyel ültem le a tévé elé. A telefonom csörgése zavarta meg Dicaprio haldoklását.
-Igen ?-kérdeztem bele, mert nem néztem meg a nevet a kijelzőn
-Szia kicsim -hallottam meg apám szeretettelteli hangját
-Szia apa -mosolyodtam el
-Mi újság Angliában ?-kérdezte
-Sok minden -sóhajtottam- új barátokat kapok, régiket veszítek.
Apa egyetértően hümmögöt.
-Örülnék, ha majd meglátogatnál- mondtam reménykedve
-Majd meglássuk csillagom. -mondta mire a becenevem hallatán melegség járt át- Most viszont mennem kel mert egy kölyöknek azt hiszem eltört az orra.
Felnevettem, apámnak kellet ügyelni az ifjú boxolókra.
-Szeretlek-mondtam szomorúan
-Én is szeretlek kicsim -mondta majd letette a telefont.
Megnéztem az időt. Már 2 óra volt, Jeniék mindjárt indúlnak.Elpakoltam majd elindúltam a szembe házhoz.Már össze voltak pakolva és épp két taxiba pakoltak befele. Jeni apja egy ölelésre húzott, majd elment beszélni a taxisokkal. Szomorkásan a három emberre néztem. Logan odalépet hozzám, ekkor már könnyek marták a szemem. Amikor megölelt kitört belőlem a zokogás. Logan még erősebben szorított és én csak sírtam, összekönnyezve a pólóját. Nagy nehezen elengedtem. Ő szomorúan a szemembe nézett és letörölte az arcomról az épp lefelé tartó könycseppet.
-Vigyáz magadra Hana !-mondta szomorú mosollyal az arcán.
-Te is !-mondtam
A két lányra néztem akik már bőgtek mellettem. Megöleltem őket és így sírtunk tovább.
-Hi...ányozni fo...gsz -mondta elfuló hangon Jeni
-Ti is nekem -mondtam és kicsit visszatartottam a sírást- De folyamatos jelentést kérek és az ünnepkor meglátogatjuk egymást.
-Ez csak természetes -mondta Vendi és újra összeölelkeztünk.
-Lányok indúlnunk kell -mondta Jeni apja
Rámnéztek, majd beszálltak a taxiba. Intettem nekik, majd elhajtottak, belőlem meg kitört a zokogás.

 

06.rész

Sziasztok, régen jelentkeztem, de ma nagyon kiharcoltam, hogy új részt tegyek fel. A részről annyitt, hogy eddig ez a kedvenc részem, de még lehet, hogy ez változni fog. A kövi részt nem tudom mikor hozom, mert vagy 3 hétre be vagyok havazva viszont a nyáron sűrübben fogok majd jelenkezni addig is kitartást !

Viszonylag korán keltem. A telefonom kijelzője 8:30-at mutatott. Mosolyogva kinyújtóztam az ágyon és újra lejátszottam a tegnapi jelenetet. Felkeltem, majd lezuhanyoztam . Frissen sétáltam ki a szobából és mentem volna le a konyhába, amikor megtorpantam. A lépcső mellett egy hatalmas korlát volt. Mindig is le akartam csúszni egy ilyenen. Gyorsan felültem rá majd gondolkodás nélkül csúszni kezdtem.

Valami fantasztikus volt, mint egy nagy csúzda, csak sajnos nem számítottam a végével. A szemem becsukva vártam a becsapódást. Hangosan nyekkenve estem valakire. Kinyitottam a szemem és két gyönyörű kék szem nézett vissza rám. Louis elnevette magát, mire belőlem is kitört a röhögés. Az arca csak pár centire volt tőlem , szinte éreztem a lélegzetét is.

-Bocsi !- jöttem zavarba, majd lemásztam róla és felsegítettem a földről.

-Semmi baj,- vigyorgott rám reklámba illő vigyorával- én se bírtam ennek ellenállni  először !

-Akkor nem én vagyok egyedül ennyire őrült .- nevettem el magam kínosan – Hogy-hogy fent vagy ?

-Reggeli edzés. – mondta majd követett a konyhába- És te ?

-Nem vagyok az a sokáig alvós típus- vontam meg a vállam – Na meg kezdtem megéhezni is.

-Akkor összeüthetünk valamit, hisz én is megéheztem már. Na meg a srácoknak is csinálhatnánk. Mit ennél ?

-Palacsintát ! – vágtam rá gondolkodás nélkül

-Oké, akkor lehetsz a kuktám, én pedig  leszek a főszakács. – mondta, miközben előpakolta a tálakat  és a hozzávalókat.

-Hé ! Inkább te leszel a kukta !- mondtam majd kikaptam a fakanalat a kezéből- Én ugyis jobb palacsintát csinálok !

Vigyorogva felhúzta az egyik szemöldökét.

-Ó, igen ? – kérdezte sejtelmes mosollyal   

-Igen ! –mondtam győztesen

Alig kaptam észbe már egy marok liszt került az arcomba. Gyorsan kitöröltem a szememből, majd a nevető Louishoz dobtam a tálban lévő lisztet. Erre elkezdődött a csata, a liszt után jöttek a tojások, kristálycukor és minden ami az asztalon volt. Louis előkapta a csoki szirupot, mire én a tejszinhabb után nyúltam és így álltunk felfegyverkezve egymással szemben.

-Ragd le szépen azt a tejszinhabott ! – mondta Louis mire az egész arcát ellepte a tejszinhabb. Menekülni kezdtem. Louis utánam lépet és elkapta a karom, de rálépet egy tojás maradékra így sikeresen elcsúszott a padlón magával rántva engem is.

Röhögve feküdtünk egymás mellett lisztesen, tojásosan, csokisan és minden más dologgal amit az előbb egymásra dobáltunk. A nevetés egy idő után elhalkult és mi már csak egymást néztük. Louis mélyen a szemembe nézett majd átsiklott egy pillanatra a számra. Szinte éreztem ahogy az arca közeledik felém.

-Itt meg mi történt ?!? –lépett be Liam a konyhába.

Louis és én egymásra néztünk.

-Ő volt az ! –mondtuk egyszerre és mutattunk a másikra.

Liam hitetlenkedve rázta a fejét.

-Rosszabbak vagytok mint két óvodás ! Menjetek fel mosakodni, majd én rendet rakok.

 

-Köszi Liam. – mosolyogtam rá, majd követtem Louist fel a lépcsőn. A folyosón egyszerre álltunk meg a nagy tükör előtt,majd megint kitört belőlünk a röhögés. Louisnak ragadt a haja a tejszinhabbtól , össze-vissza ált és meg volt száradva. Az arcán cukor és tojás maradék volt. Az én fejem tiszta liszt és csokiszirup volt. A hajamban még egy tojáshéj is volt amit Louis röhögve vett ki.

-Jól, ál neked a tejszinhabb ! – mondtam mosolyogva.

-Neked meg a liszt ! –vigyorgott rám a tükörben.

-Na menjünk zuhizni ! –fordúltam meg.

-Együtt ? –kérdezte Loius pervez mosollyal

-Külön ! –nevettem majd drámaian rácsaptam az ajtót.

 

5. rész

  Sziasztok, megint én ! Itt az új rész és ahogy ígértem kárpótlásul iszonyat hosszú lett, de remélem ez nem baj. A részről annyit, hogy Hana megismerkedik a srácokkal. Jó olvasást ! (Már ha vagytok :( )

Hana

A furgonban is sötét volt, de egy idő után hozzászokott a szemem így körbe tudtam nézni. Három ember hátul volt velem egy pedig vezetett. Hirtelen ismerős illat csapott meg, de nem ugrott be, hogy honnan ismerős. Kapálóztam, rúgtam, mocorogtam, de hiába. A szám még mindig be volt fogva, így megharaptam, hogy engedjen el.

-Basszus, ez harap !- szolt a kéz tulajdonosa majd elkapta a kezét a számról.

-Biztos jó ötlet volt ez ?- kérdezte a mellettem lévő fiú.

-Nyugi, mindjárt megérkezünk - szolt az aki vezetett.

-Hova visztek ?- kérdeztem kétségbeesetten.

-Az legyen meglepetés ! - szólt vissza majd pár perc múlva megállt a furgon.

Az egyik fiú felkapott, de nem erősen, ebben volt valami gyengédség. Bekötötték a szemem, majd vittek valahova. Ajtócsapódás hangja, bent vagyok valahol.

Egyszer csak egy ismerős hangot hallottam tizenegy óráról.

-Hol voltatok ?  Elmentek it... Mi a franc ?!?- gondolom most vett észre.

-Meglepetés !- kiáltotta a négy fiú, majd levették a kendőm. A hírtelen jött világosságot kicsit szoknom kellett ezért pislogtam párat, majd megláttam Niallt.

-Niall !- kiáltottam- Téged is elraboltak ?

Niall rám mosolygott, majd gyilkos szemekkel az elrablóimra nézett.

-Ti meg vagytok húzatva ?!?-kiabált- Miért kellett elrabolni ?

Amíg veszekedett addig felnéztem az elrablóimra. Már nem volt rajtuk maszk. Szélül egy fekete hajú, csoki barna szemű srác állt, mellette egy szintén barna szemű, barna hajú izmosabb fiú állt, utánuk egy tök helyes srác barna haja borzosan, kék szemei huncuttan csillogtak és gyönyörű mosolya, majd utána aki tartott az nem volt más mint Harry. Gyönyörű zöld iriszeit az enyémbe fúrta, tincsei borzosan lógtak a szemébe. Alig volt köztünk pár centi, sőt a karjaiban voltam. Ismerős illata újra megcsapott. Picit beleborzongtam, majd inkább újra Niallra figyeltem, aki még mindig veszekedett. Harry letett, majd odaszaladtam Niallhoz és szorosan megöleltem. A szemem megtelt könnyel ahogy a régi Niall illatot beszívtam. Eszembe jutott minden emlék. Nem akartam újra elveszíteni a legjobb barátomat, nem akartam elengedni. Gyengén eltolt magától, de nem engedett el, mintha tudta volna, hogy ezt akartam, majd jól végigmért.

-Mennyit változtál !-mondta mosolyogva.

-Te is !-nevettem el magam- Szőke vagy !

Erre ő is felnevetett. Majd újra megölelt. Hangos torokköszörülés zavarta meg az ölelkezésünket. Megfordultam, majd négy kíváncsi tekintet szegeződött ránk. Erre eszembe jutott, hogy az előbb majdnem sokkot kaptam annyira meg voltam illyedve így én is szúrós szemmel néztem az elrablóimra.

-Gondolom ismered őket. -mondta Niall kezével a négy fiúra mutatva.

-Ismernem kéne őket ?-kérdeztem mire mind az öten összevonták a szemöldöküket és értetlenül néztek rám.

-Nem hallottál rólunk ?-kérdi a fekete hajú.

-Nem !-mondtam határozottan. Nem értem, honnan veszik, hogy ismernem kell őket ?

-Akkor gondolom azt se hallottad, hogy One direction. -mondta Niall.

-Uh, de ! - mondtam mire felkapták a fejüket- Valami pop banda akiért mindenki oda van, meg csorgassák utánuk a nyálukat. De hogy jön ez ide ?

A srácok kicsit sértetten néztek rám.

-Hana,-szólt Niall- had mutassam be neked a barátaimat. Zayn Malik, Liam Payne, Louis Tomlinson és Harry Styles. Mi vagyunk az One direction !

Most rejtem volt a sor, hogy ledöbbenjek. Most komolyan ők az a bizonyos 1D ? És Niall mindvégig benne volt ? Ahogy Harry is ?

-Na ne !-mondtam megrökönyödve- Huh, jó tudni !

Kínosan felnevettem.

-Srácok- folytatta Niall- Ő itt Hana Ross, gyerekkori legjobb barátom. Na de most térjünk vissza arra, hogy minek kellet elrabolni ?!?

-Uh, fel kell hívnom Perriet !-mentette ki magát Zayn és felszaladt a lépcsőn.

-Nekem egyeztetnem kell Paulal !-mondta Liam, majd elindult a másik szobába.

Louis kétségbeesetten nézet a két túlélőre, majd könyörgően Harryre nézett. Harry rám, majd Louisra nézett , végül egy sajnálkozó pillantással felém fordult.

-Én addig körbevezetem az új vendégünket a házban-mosolygott rám szexi mosolyával.

Igazából ott akartam volna maradni, hogy megtudjam miért raboltak el, de inkább bólintottam, majd elindultam Harry után.

Felmentünk a lépcsőn, majd egy folyosóra értünk.

-Ez itt a fürdő,-mutatott balra-vele szemben van a dolgozószobánk. Itt szoktuk megírni a dalszövegeket vagy gyakorolni, de igazából csak egy egyszerű szoba. E mellett  van Liam szobája, utána Louisé majd az enyém- ennél egy pillanatra megállt majd a szeme sarkából rám pillantott- vele szembe a vendégszoba, majd Niall szobája végül a Zayné.

Én csak ütemesen bólogattam és  próbáltam memorizálni.

-Nézd, mutatok valamit- mondta hirtelen majd befogta a szemem, mire egy picit nyöszörögtem. Már megint sötétség!- Nyugi, bíz bennem.

Ezt olyan gyengéden és kérően mondta, hogy engedtem neki. A másik kezét derekamra tette, hogy irányítson. Nem mentünk sokat amikor is megálltunk.

-Kész vagy ?-kérdezte mire bólintottam.

Levette a kezét, mire olyan gyönyörű látvány tárult elém, hogy leesett az álam, ma már másodjára.

Egy erkélyen voltunk, ahonnan be lehetett látni majdnem az egész várost. A csillagos ég és a város fényei valami gyönyörű öszhatást alkotott. A városnak, csak halk morajlása hallatszott ide.

-Szeretek kijönni esténként ide-mondta Harry aki azóta elengedte a derekam és rákönyökölt a korlátra- Azért is választottam ezt a szobát.-biccentet maga mögé.

-Ez gyönyörű !-mondtam visszapillantva a kilátásra majd újra Harryre. Ő csak mosolygott és engem nézett. És néztük egymást. Közelebb jött. Szívem szerint megcsókoltam volna, de azt nem lehetett. Egyszer csak Niall hangja zavarta meg a romantikus pillanatot.

-Végeztem Louval !-mondta és közben közénk állt, hogy ő is nézze a várost- Éhes vagyok! Gyere biztos te is éhes vagy már, csináltam vacsorát.

-Oké -mondtam, majd amint Niall elindult még utoljára pillantottam Harryre aki mintha sajnálkozó tekintettel nézet volna rám.

Lementünk a konyhába ahol Louis épp a hűtőben kotorászott.

-Jókor jöttél, mivel épp nachost csináltam! -mondta miközben tálalta a kaját. Louis és Harry kétségbeesetten néztek egymásra, majd rám.

-Tudod -kezdet bele Harry- Niall már egy ideje próbálkozik a nachossal, de...

-De eddig mind pocsék volt -fejezte be Louis, mire Niall felmordult.

-Annyira nem volt rossz !-szabadkozott- Különben is, ez most jól sikerült.

Mindenki rám nézett. Nem volt mit tenni, szedtem magamnak majd megkóstoltam. A három fiú lélegzet visszatartva várta a reakciómat, mintha élet és halál lenne a tét. Milyen meglepő módon amilyen gyorsan ment be a kaja a számba olyan gyorsan köptem ki. Louis rögtön adott egy pohár vizet amivel kiöblítettem a számat. A két fiú elkezdett röhögni, Niall pedig összeráncolt homlokkal egy receptes könyvet nézett. Később rendeltünk pizzát és beszélgettünk. Elmesélték, hogy hogyan kerültek az X-faktorba és hogyan lettek híresek. Én pedig egy rövid életrajzott mondtam, kihagyva a boxolást. Nem tudom minek, de nem akartam, hogy Harry megtudja. Mikor észbe kaptam már hajnali egy volt.

-Juj, anyukád biztos aggódik már érted !-mondta Niall, majd rosszallóan Louisra nézett- Mert ugye tök normális, hogy elrabolják az ember lányát !

Louis lesütötte a szemét és picit összébb húzta magát.

-Nyugi, anyu úgy sincs otthon -mondtam semmi érzelmet kimutatva- Svájcba ment üzleti útra, egy-két hétig nem lesz itthon.

A hangomban volt valami kesernyés beletörődés.

Niall beharapta az alsó ajkát, majd sajnálkozóan rám nézett.

-Viszont jól jönne egy fuvar hazáig -mondtam a srácokra nézve.

-Ne butáskodj  -szólalt meg Louis- Itt alszol ma este és punktum T

-De...-kezdtem volna bele a magyarázkodásba, de Niall közbe vágott.

-Nincs, de ! Megkapod a vendégszobát és majd reggel hazaviszünk.-nézet rám határozottan.

-Oké !- adtam be a derekam.

-Gyere megmutatom hol van-mondta Niall, majd felkisért az emeletre- Van itt minden ami szükséges, beleértve saját fürdővel. Ha van valami akkor szólsz.

-Oké-mosolyogtam, majd ahogy bezárta az ajtót rögtön felderítettem a terepet. Az ágynak nem tudtam ellen állni, így rögtön ugrálni kezdtem rajta, amikor kopogtak. Gyorsan levágtam magam, majd nyílt is az ajtó amin Harry lépet be. Rögtön mosoly kúszott az arcomra.

-Ööö... Bocs, csak gondoltam jól jönne valami amiben aludhatsz- mondta majd egy pólót nyomott a kezembe- Kicsit, na jó, nagyon nagy lesz rád, de pizsamának ez is megteszi.

-Köszönöm -mosolyogtam rá, arra az aranyos fejére.

-Akkor, jó éjt-mondta majd elindult kifelé

-Neked is-mondtam, majd becsukta az ajtót

Gyorsan átöltöztem, majd bevackoltam magam az ágyba. A pólónak Harry illata volt. Mosolyogva aludtam el, miközben Harry járt az eszemben.

04.rész

 Sziasztok, megint én ! Tudom, tudom, kicsit későn hoztam és nem épp a leghosszabb rész, de ezt itt kellet abbahagynom, de a következő rész lesz az leghosszabb eddig, próbálok sietni, de itt az év vége és a vizsgák stb., de ha azoknak vége sürübben fogom hozni a részeket ! És most Hazza szemszögéből látunk egy kicsit. Jó olvasást !

Harry
Egy nyári szombat reggele amikor Harry Styles már nyolckor fent van. Kivételes esetekhez tartozik. Mivel nem húztam be a függönyt ezért a napfény betöltötte a szobámat.
Tegnap este miután Hanna ott hagyott telefonszám, e-mail vagy akármilyen elérhetőség nélkül, hiába maradtam ott, de már nem éreztem jól magam így haza jöttem. Egész este csak ő járt a fejemben.
Erőtt vettem magamon majd felkeltem az ágyból. Fura volt, hogy most kivételesen nem szédelegtem és nem robban szétfele a fejem a másnaposságtól. A nappaliban Liam és Niall beszélgettek és nézték a focit. A konyhában Louis ügyködöt valamin, majd amikor észre vett nagyon meghökkent. Én csak levágtam magam az asztalhoz.
- Kávét ?- kérdi mintha semmi szokatlan nem történt volna.
- Kérek, köszi-mondtam miközben letettem a fejem az asztalra.
Miért van ilyen szar kedvem ? Hisz ez csak egy lány a sok közül. De mégis, ő valahogy annyira más volt.
Hallottam ahogy Lou leül mellém majd elémtolja a kávét. A kávé illata rögtön adott annyi energiát, hogy felemeljem a fejem.
- Na panaszold el minden gondod bajod Dr. Louis Tomlinsonnak- kortyolt bele a kávéjába.
Lou volt a legközelebb hozzám a bandából. Vele találkoztam először az x-faktorban és azóta is a legjobb barátomként gondolok rá. Sokan azt is mondják rólunk, hogy buzik vagyunk, de mi nem törődünk velük. Akármi gondom bajom volt, ő mindig felvidított és segített. Nélküle nem nagyon bírnám ezt a nagy felhajtást. Így elmondtam neki mindent a tegnap estéről.
Elkezdett nevetni. Ez miért nevet amikor épp a szivemet próbálom kiönteni neki vagy mi ?
- Bocs Hazza, de ez a sztori majdnem olyan mint a hamupipőkében.-nevetet- Megjelenik a titokzatos csaj, jól érzitek magatokat meg minden, majd tizenegyet ütött az óra, a csaj lelép, a cipő marad.
Ezen muszáj volt nekem is nevetnem. Gondolhattam volna, hogy az én Loum nem a lényegett fogja fel. Úgy kacarászik mellettem mint egy kisfiú.
- Legalább a cipőjét haza hoztad ?-kérdi még mindig vigyorogva.
Erre lesütöttem a szemem, mivel az a cipő tényleg a szobámban van. Louisból jobban kitört a röhögés, mire szúrós szemekkel néztem rá. Kicsit csillaőította magát.
- Nyugi haver, nem szivódhatotott csak úgy fel,-nyugtatott- de te fülig bele zúgtál !
- Nem zúgtam bele - mondtam határozottan.
- Jol van. -mondta kicsit gyanusan- Hisz miért is szeretnél bele ? Egy egyszerű lány, aki nem ismert fel téged mint nagy sztár. Nem ivott és ott is hagyott. A ruhája se volt kihívó. Kinek kéne egy ilyen csaj ? Nála vannak szászor szebbek akiket megkaphatsz !
- Nem, nincs nála szebb, kedves, csinos és törékeny. Gyenge mégis erős. Gyönyörű mosolya van és két tökéletes barna szeme. Nem ájúldozott el, hogy sztár vagyok és nem is a pénzért beszélt velem. És igen is csinos volt abban a ruciban ! -emeltem fel a hangom.
Lou vigyorogva nézett rám, míg nekem leesett a tantusz.
-A francba, én tényleg szerelmes vagyok !-vallottam be, nem csak Lounak hanem magamnak is.
Amíg emésztgettem ezt addig Liam lépet be a konyhába, majd levágta magát mellénk.
-Skacok- kezdett bele- Niall tegnap találkozott egy régi barátjával. A hugaként szerette, de azután elváltak útjaik, majd tegnap találkoztak 10 másodpercre. Szegény teljesen ki van. Valahogy meg kéne keresni a csajt.
Gondolkodva Louisra néztem aki szintén gondolkodott, majd hirtelen elvigyorodott.
-Nekem lenne egy ötletem...

Hana
Lassan sétáltam az utcán a bolt felé. Eléggé sötét volt, de én nem féltem. Anyu délelőt elment üzleti útra Svájcba. Valami interjút kell készítenie ezért egy-két hétig oda lesz. És mivel nem volt otthon semmi kaja ezért gondoltam megyek bevásárolok. Épp azon gondolkodtam, hogy mit kéne főznöm amikor a sarkon befordúlt egy furgon. Eléggé ilyesztő volt a nagy csöndben és sötétben. Főleg amikor megállt mellettem. Fel se tudtam fogni már nyílt az ajtó és három fekete ruhás, símaszkos ember ugrott ki belőle és kaptak el engem. Sikítani kezdtem, de befogták a szám. Beraktak a furgonba majd elindúltunk.

 

03.rész

  Sziasztok, itt is az a bizonyos rész amikor a mi kicsinyeink belekerülnek a sztoriba. Jó olvasást és amint tudom hozom a kövi részt ! :)



A telefonom ébresztője zavarta meg édes álmom. Egy pillanatig azt se tudtam, hogy hol vagyok , majd minden egyszerre jutott a tudatomig. Gyorsan kiugrottam az ágyból és rohantam a fürdőbe. Fogmosás közben vázoltam, hogy kábé mit kell ma csinálnom. Először is anyu már korán elment dolgozni ezért van annyi időm ,hogy titokba elmehessek edzeni az esti meccsre. Azután elmegyek bevásárolni mert anyu a lelkemre kötötte az este . Utána megyek megcsinálom a hajam a sminkem és kész is leszek a bulira. A meccsig ott leszek majd rohanva jövünk a meccsre , ahol lenyomok mindenkit és komolyabban folytathatom a boxolást. Majd hazajövünk anyunak nem mondunk semmit a meccsről és mehetek aludni. Ha ezt így fogom véghezvinni akkor nem lesz semmi probléma. Remélem.
A lányokkal gyalog indúltunk az edzőteremhez , hisz szép idő volt és nem siettünk sehova. Szokásuk szerint leültek a lelátóra majd onnan figyeltek engem. Már vagy egy órája edzek mikor rezegni kezd a telefonom.
-Igen ? -kérdeztem picit szuszogva
-Szia kicsim, képzeld hamarab befejeztem mindent ezért be is vásároltam-mondta anyu,mire próbáltam abbahagyni a szuszogást-ezért azon gondolkodtam , hogy tarthatnánk egy anya-lánya délutánt , ha már ugyis othon kuksolsz-nevetett bele a telefonba
Egy pillanatra nem kaptam levegőt ezért gondolom anyu a hallgatásom igennek vette.
-Akkor 10 perc múlva othon leszek és indúlhatunk is oké ?-mondta határozottan.
-Oké-nyögtem ki végre valamit majd bontotta is a vonalat.
Ilyedten néztem a lányokra akik kérdő tekintettel néztek engem.
-Futás-mondtam mire gyorsan felkaptam a cuccaim-anyám 10 perc múlva othon lesz azzal a tudattal, hogy othon vagyok és nem az edzőterembe ahonnan ugye kitiltott.
Lélekszakadva futottunk , kikerülve mindenkit és mindent. A lányok picit lemaradtak ezért hátranéztem, hogy mi történt ami persze hiba volt mert közbe futottam így szerencsésen nekimentem valakinek. Nagy nyekkenéssel értem földet, ahogy a melletem lévő is.
-Bocsánat, nagyon saj....-kezdtem a sajnálkozást amikor is belémnyilalt a felismerés és a döbbenet.
-Hana ?-döbbent le a melletem lévő fiú
-Niall ?-mondtam még mindíg sokkolva , de csak ennyire volt időm, mert a lányok felrángattak majd húztak tovább eszembe jutattva, hogy miért is sietünk. Még vissza pillantottam régi barátomra ki a járdán hasalt engem nézve. Elhúzva a szám jelezve sajnálatomat, majd futottam tovább. Mikor már az utcánkba értünk láttam ahogy anyu épp kiszáll a kocsiból majd elindúl a házfelé.Rögtön a hátsókert felé indúltunk. Felmásztunk az ablakom előtti nagy fára és épp hogy beestünk az ablakon mikor benyitott anyu.
-Sziasztok, kértek egy kis nasit ?-kérdi, mit sem sejtve , hogy pár pillanatja , hogy a szobában vagyunk.
-Köszönjük , de nekünk már mennünk kell-mondta Jeni majd Vendivel eggyütt kimentek a szobából. Anyu rám nézett majd egy kicsit fúrcsára sikeredet kacsintással közölte, hogy tíz perc múlva indulunk a kozmetikushoz majd a fodrászhoz és a manikűröshöz. Furcsáltam ezt a hírtelen törődést. Felkaptam a telefonomat és lementem a konyhába ahol segítettem anyunak elpakolni majd elindúltunk a nagy anya-lánya délutánunkra.Egész idő alatt gondolkodtam, és próbáltam magyarázatott lelni anyu gondoskodására míg végül hazafele kibögte.
-Képzeld-kezdet bele vidáman mégis idegesen- A munkatársaim bulit szerveznek az este és arra gondoltam, hogy elmehetnék- aha szóval ezért volt ez az egész !
-Ez jó ötlet-próbáltam lelkesedni.
-Komolyan ?-kérdezte-Elleszel ithon egyedül ?
Majdnem felröhögtem. Mindig egyedül hagyott most meg hírtelen félt?
-Persze-mondtam végül
Erre csak bólintott majd leparkolt a házunk előtt. Felszaladtam a lépcsőn és nekiálltam a készülődésnek. Hat órára kész is voltam. Előkotortam a sporttáskámat majd beledobáltam a sportruhám és sportcipőm. Kidobtam az ablakon a táskát így anyu nem fogja fúrcsálni, hogy buliba sporttáskával megyek. Lementem a nappaliba ahol anyu épp huzakodott. Vörös ruha volt rajta a haja hullámosan omlott a válára és egy eléggé magas magassarkú volt a lábán amit gőzöm sincs hogy honnan van. Elköszönt majd ott is hagyott engem. Szép! Durcásan zártam be az ajtót és a sporttárskám felvéve átmentem a szomszédba ahol a lányok is készen voltak. Beszálltunk a kocsiba és indúltunk is.
-Anyukád ? -kérdi Jeni mert észrevette, hogy nincs ott a kocsija.
-Elment bulizni engem ithagyva kb. egész estére.-mondtam nemtörődöm hangon
-Akkor több fiúval is lefeküdhetsz legalább !-nevetett Vendi
-Neked mindíg csak ezen jár az agyad ?-kérdeztem vigyorogva
-Nagyjából-nevetett fel mire mi belőlünk is kitört a nevetés.
Mikor megláttam a klubbot kicsit elbizonytalanodtam, de megmakacsoltam magam és mosolyogva száltam ki a kocsiból.
A klubb olyan volt mint a többi, vagyis annyiba különbözik, hogy ez egy kicsit puccosabb volt. Vendi mondott valamit az őrnek és egy eléggé nagy összeget nyomot a markába mire az csak ránkmosolygott és beengedet minket. Bent óriási tömeg volt, egy ideig még eggyütt voltunk, de későb hiába forogtam nem leltem a lányokat. Egy pillanatra mintha Jeni láttam volna ezért elindúltam arrafelé hátha meglelem. Ekkor valaki elkapta a csuklómat és magához rántott, kis hijján rá estem.
-Szia cica -mondta egy szőke srác aki már nem volt szomjas- miért vagy egyedül egy ilyen nagy diszkóban?-vigyorgot rám és mégközelebb húzott magához.
-Engedj el !-szóltam rá, de ő még mindíg szorosan fogta a csuklómat.
-Ohó, Dave ki az új barátnőd -kérdi egy másik fiú aki most jött oda.
-Most találkoztunk, de úgy érzem jobban meg szeretne ismerni engem-vigyorgot Dave sejtelmesen,mire én mégjobban kapálóztam és segítségkérően néztem a másik fiúra.
-Segítsek valamiben ?-kérdezte, mire rájöttem, hogy ő bizony nem fog segíteni nekem.
-Nem, kösz James, de elbirok vele egyedül is.-vigyorgott Dave, majd rámkacsintott. Elkezdett húzni, mire én sikítani akartam, de lefogta a szám.
-Ezt majd később cicus- sutogta a fülembe.
Már sírtam és a csuklóm is elzsibbadt. Egy ajtó felé mentünk, mikor valaki elkapta a karját és megfordította Davet.
A fiú magas volt, barna göndör haja és gyönyörű zöld szemei voltak. A szemei szikrákat szórtak és Dave is engedett a szorításból.
-Harry-éreztem  a félelmet a hangjából-mizu haver ?
A magas göndör, akit mint megtudtam Harrynek hívják idegesen és lesajnálóan rázta a fejét.
-Dave, ezt már megbeszéltük.-pillantott rám, majd újra Davere- Enged el !
-De Harry, csak még egyszer ! -könyörgött Dave mire Harry behuzott neki, szinte én hallottam az orra reccsenését. Dave elengedte a karom mire gyorsan félre álltam.
-Baszki Harry-nyögte és az orrát fogta mert ömlött belőle a vér.
-Ez nem játék !-mondta Harry majd rám nézett- Jól vagy ?
Bólintottam és a csuklóimra néztem amin csúnya foltok ékesedtek. Ő is azt nézte és elhúzta a száját.
-Egy ideig ott marad a nyoma.-álapította meg majd újra rám nézett. Tekintetünk találkozot mire muszály volt lesütnöm a szemem.-Gyere meghívlak egy italra.
Beleegyeztem. Gyengéden megfogta a derekam majd odavezettet a bárpulthoz. Egy koktélt kértem mivel nem erősségem a részegség.
-Köszi - mondtam- mindenért.
-Semmiség volt, hülye gyerek az a Dave.-mondta komoran , mire muszáj volt egy mosolyt eresztenem- Egyébként, hogyan kerültél ide, egyedül,erre az eldugott, veszéjes helyre ?
Rám vigyorgott, ami miatt a szivem gyorsabban kezdett dobogni.
-A barátnőimmel jöttem ide , de őket elveszítettem.-mondtam a koktélomat piszkálva, majd rájöttem , hogy ez a mondat mennyire hülyén hangzott így gyorsan javítottam magamon- Vagyis, elkeveredtek , de nem baj majd összefutunk.
Na ezzel csak rontottam gondoltam magamban majd félve felpillantottam. Visszafolytotta a nevetést.
-Amúgy nem is mondtad a neved titokzatos megmentőm !-mosolyogtam rá.
Össze húzta a szemöldökét. Majd végigmért.
-Nem idevalósi vagy ugye ?-kérdezte most már mosolyogva.
-Hát, tegnap költöztem véglegesen ide.-mondtam, bár fogalmam sincs honnan vette.
-Harry.-nyújtotta a kezét.
-Hanna.-fogtam meg a kezét.
Amikor egymáshoz ért a kezünk , mint egy áramütés csapot volna meg. Ha rajtam múlt volna soha sem engedtem volna el. De nem rajtam múlt és ezért elengedtük. Ekkor Jeni lépett oda hozzám majd kicsit idegbetegen a karomhoz nyúlt.
-Te tudod mennyi az idő ?-kérdezte majd választ se várva mondta tovább-Mindjárt tizen egy !
És ekkor ugrott be , majd úgy arcon csapott a tudat hogy pár perc múlva mérkőzésem lesz. Ilyedten néztem Jenire aki már ráncigatott lefele a székről. Majd még egy kéz fonódott a karomra, de ez a kéz sokkal gyengédeb volt. Harry kérdőn nézett rám választ várva erre az őrültségre.
-Sajnálom , de mennem kell.-mondam neki majd elindúltam Jeni után, de beszorúlt a cipőm sarka. Gyorsan kiléptem belőle majd a másikat a kezembe kapva futni kezdtünk. Beugrottam a kocsi hátsó ülésére , Jeni az anyós ülésre, Vendi pedig gázt adott és jóval a megengedett sebesség fölött elindúlt a stadion felé. Út közben gyorsan átöltöztem majd épp hogy bekötöttem a cipőfűzöm megérkeztünk. Kiugrottam a kocsiból majd rohantam befele. Bob már ott toporgott idegesen majd ahogy meglátott kicsit megkönnyebűlten , de idegesen nézett rám. Pont én jöttem. Felugrottam a pályára majd neki kezdtem a mecsnek. Az ellenfelem egy nagydarabb , ronda nő volt , teli izmokkal. Eléggé ilyesztő hatást alkothatott , hogy egy ilyen nagydarab lány és egy vézna kislány. De sikerült ! Hazafele már egy dijjal a kezemben egymás szavába vágva hadartunk a lányokkal. Annyira örültek nekem. Mikor leparkoltunk a házunk előt észre vettem , hogy anya kocsija még nincs itt . Elköszöntem a lányoktol majd kiszáltam az autóbol. Rossz volt a sötét és kihalt házba bemenni. De már nem első alkalom.Fáradtan mentem fel a szobámba és ruhástúl bedöltem az ágyba. Pár perc se kellet már aludtam is. Álmomban pedig zöld szempár és göndör haj tünt fel folyton.