06.rész
Sziasztok, régen jelentkeztem, de ma nagyon kiharcoltam, hogy új részt tegyek fel. A részről annyitt, hogy eddig ez a kedvenc részem, de még lehet, hogy ez változni fog. A kövi részt nem tudom mikor hozom, mert vagy 3 hétre be vagyok havazva viszont a nyáron sűrübben fogok majd jelenkezni addig is kitartást !
Viszonylag korán keltem. A telefonom kijelzője 8:30-at
mutatott. Mosolyogva kinyújtóztam az ágyon és újra lejátszottam a tegnapi
jelenetet. Felkeltem, majd lezuhanyoztam . Frissen sétáltam ki a szobából és
mentem volna le a konyhába, amikor megtorpantam. A lépcső mellett egy hatalmas
korlát volt. Mindig is le akartam csúszni egy ilyenen. Gyorsan felültem rá majd
gondolkodás nélkül csúszni kezdtem.
Valami fantasztikus volt, mint egy nagy csúzda, csak sajnos
nem számítottam a végével. A szemem becsukva vártam a becsapódást. Hangosan
nyekkenve estem valakire. Kinyitottam a szemem és két gyönyörű kék szem nézett
vissza rám. Louis elnevette magát, mire belőlem is kitört a röhögés. Az arca
csak pár centire volt tőlem , szinte éreztem a lélegzetét is.
-Bocsi !- jöttem zavarba, majd lemásztam róla és
felsegítettem a földről.
-Semmi baj,- vigyorgott rám reklámba illő vigyorával- én se
bírtam ennek ellenállni először !
-Akkor nem én vagyok egyedül ennyire őrült .- nevettem el
magam kínosan – Hogy-hogy fent vagy ?
-Reggeli edzés. – mondta majd követett a konyhába- És te ?
-Nem vagyok az a sokáig alvós típus- vontam meg a vállam –
Na meg kezdtem megéhezni is.
-Akkor összeüthetünk valamit, hisz én is megéheztem már. Na
meg a srácoknak is csinálhatnánk. Mit ennél ?
-Palacsintát ! – vágtam rá gondolkodás nélkül
-Oké, akkor lehetsz a kuktám, én pedig leszek a főszakács. – mondta, miközben
előpakolta a tálakat és a hozzávalókat.
-Hé ! Inkább te leszel a kukta !- mondtam majd kikaptam a
fakanalat a kezéből- Én ugyis jobb palacsintát csinálok !
Vigyorogva felhúzta az egyik szemöldökét.
-Ó, igen ? – kérdezte sejtelmes mosollyal
-Igen ! –mondtam győztesen
Alig kaptam észbe már egy marok liszt került az arcomba.
Gyorsan kitöröltem a szememből, majd a nevető Louishoz dobtam a tálban lévő
lisztet. Erre elkezdődött a csata, a liszt után jöttek a tojások, kristálycukor
és minden ami az asztalon volt. Louis előkapta a csoki szirupot, mire én a
tejszinhabb után nyúltam és így álltunk felfegyverkezve egymással szemben.
-Ragd le szépen azt a tejszinhabott ! – mondta Louis mire az
egész arcát ellepte a tejszinhabb. Menekülni kezdtem. Louis utánam lépet és
elkapta a karom, de rálépet egy tojás maradékra így sikeresen elcsúszott a
padlón magával rántva engem is.
Röhögve feküdtünk egymás mellett lisztesen, tojásosan,
csokisan és minden más dologgal amit az előbb egymásra dobáltunk. A nevetés egy
idő után elhalkult és mi már csak egymást néztük. Louis mélyen a szemembe nézett
majd átsiklott egy pillanatra a számra. Szinte éreztem ahogy az arca közeledik
felém.
-Itt meg mi történt ?!? –lépett be Liam a konyhába.
Louis és én egymásra néztünk.
-Ő volt az ! –mondtuk egyszerre és mutattunk a másikra.
Liam hitetlenkedve rázta a fejét.
-Rosszabbak vagytok mint két óvodás ! Menjetek fel
mosakodni, majd én rendet rakok.
-Köszi Liam. – mosolyogtam rá, majd követtem Louist fel a
lépcsőn. A folyosón egyszerre álltunk meg a nagy tükör előtt,majd megint kitört
belőlünk a röhögés. Louisnak ragadt a haja a tejszinhabbtól , össze-vissza ált
és meg volt száradva. Az arcán cukor és tojás maradék volt. Az én fejem tiszta
liszt és csokiszirup volt. A hajamban még egy tojáshéj is volt amit Louis
röhögve vett ki.
-Jól, ál neked a tejszinhabb ! – mondtam mosolyogva.
-Neked meg a liszt ! –vigyorgott rám a tükörben.
-Na menjünk zuhizni ! –fordúltam meg.
-Együtt ? –kérdezte Loius pervez mosollyal
-Külön ! –nevettem majd drámaian rácsaptam az ajtót.

Háhá de aranyosak :* nagyon jó ez a sztori <3 és drága kis barátnőm mivel rájöttem hogy fantasztikusan írsz most már többet foglak ezzel nyaggatni hogy írj új részeket :) ;)
VálaszTörlésÖrülök, hogy fél évre rá kaptam töled egy nyanvadt kommentett :D Bár ez a sztorim egy picit rövid lett és tömör :/ Se baj, majd legközelebb kárpótlok !
VálaszTörlés